Szátyár

Miként a továbbiakban elszórt imformációk is tanúsítják majd, Szátyár egy virtuális közö(n)’ség. Az enteo weboldalon, az ottaniak játékos kedvéből született.

Valójában az Általános- Kötetlen társalgás csevegés topic elágazása. Sajnálatosan a weblapot üzemeltető társaság szükségtelenül megnehezíti az oldal látogatását, regisztráció nélkül olvasni sem engedi a Fórumot. Nem csoda tehát, a mérsékelt érdeklődés. Sikerét azonban mindenképp jelzi, hogy a ma is “nyitott” kategória 640 bejegyzése közül a 2008.06.16-án indított Szátyár 556-ot tudhat magáénak.

Az itteni gyűjtemény ennek az ötszázötvenhatnak a válogatása. Lett volna, ha el nem veszítem. A válogatás szubjektív, és valamiképp tematikus volt. Azzal a szándékkal, hogy valamiféle “történetté” egyesítse laza szóhalmazt. Ez persze nem sikerülhet maradéktalanul, hiszen a “történet” a résztvevők csapongásai szerint alakul vagy nem alakul.

Tekintettel arra, hogy az eredeti történet fórum környezetben zajlott, a további próbálkozások is ez irányban indultak. A technikai feltételek korlátozott volta “eredményezett” még további töredékekeket. Ezek úgy-ahogy helyreállításra kerültek.

Kedves (volt) Mellettvalóim !

Valaha volt királyságunk kezdetén két alapvető dologra próbáltuk rávenni az arra hajlamosakat. Az egyik a viszonylagos politikamentesség. Mivel Szátyár a Kötetlen társalgás-ból nőtt ki, ezt az igényt értelem szerűen vitte magával. Az persze előfordul, hogy érintjük a politikát, de csak marginálisan, nehéz nem tenni. A cél azonban nem ez volt, hanem teret adni, ha úgy tetszik, a parttalan és értelmetlen hülyeségnek, pusztán magunk szórakoztatása céljából.

A másik “követelmény” az a nyelvi játék lett volna, amit Szátyár honlapjának bevezetőjében érintettem. Vehetjük akár egy alternatív játéknak is. Műveléséhez kell egy kis ráhangolódás, fogékonyság. De ennek hiánya nem perdöntő, mindössze egyetlen baj van vele. Az, hogy inspiráció nélkül nem működik, hiszen a varázsa abban van, hogyan tudunk valami képtelen hülyeséget űberelni. Hogy ez meddig folytatható, nem tudom, minden esetre játszótársak nélkül eléggé nehezen megy.

Eredetileg is azt szerettem volna, ha a játék valamiféle rendszer mentén halad, aminek némi köze is van egy másik valósághoz. Tehát megpróbáltam egy történetté (?) rendszerezni a hozzászólásokat, figyelembe véve a “nyelvi követelményeket” is. Nem tudom, enteo lesz, nem lesz (* örökké, mint példák is mutatják, egy-egy felhasználó vagy téma egyetlen mozdulattal eltörölhető. (Persze én sem leszek, de…) Ha valaki belenéz az itteni oldalakba, láthatja, hogy ez a lap az enteos hozzászólások válogatása, az előbb említett szándék szerint. Egy kívülálló számára így is elég zavaros história.

Az, hogy fórum is telepedjék-e mellé, majd elválik. Ha netán mégis beesik valaki, és úgy érzi a lapon belül két modul is alkalmas a létrehozására. Az enteon, belenézve a legutóbbi oldalakba (senki sem olvas visszafelé néhány oldalnál többet) nem hinném, hogy bárki képes csak úgy felvenni a fonalat.

Mi, Szátyár egykor megbízott, de korán ázatlan uralkodója Szátyárt ezennel visszadjuk alapítójának. Magunk újSzátyárba költözünk, rangelejtve, címünk megtartása mellett: http://stb.

***

Üldözlégy látogató Szátyár oldalain.

Szátyár ősi létforma. Ezt a tényt a legújabb kutatások is bizonyíthatják. Az ember kutat ás és létformába ütközik. A lét főként víznek nevezik, máshol evezik.

Szátyár másik fő lételeme a nyelv. Nevezetesen az a felismerés amelyet egyre jelesebb hungaromán mániákusok képviselnek, miszerint a világ összes nyelve a miénkből eredeztethető, csak a Jóisten összezavarta egykor, de jő majd egy kor, amikor derék népek újra rátalálnak…Szátyár, mint vidék, valójában a Pannon tenger visszahúzódása után vált lakhatóvá. Az emberi tevékenység nyomai (pur es homu) nyilván valóak.

Lakott helyként, bár ezt régészeti leletek egyenlőre nem erősítik meg, a népvándorlás idejéből valószínűsíthető. A Kóma-Cutra birodalom felbomlásával a cutra törzsek némelyike Ata vezetésével nyugat felé húzódva keveredhetett egyes hun törzsekkel, és ezek egy csoportja érkezett a Kárpát-medencébe, nagyjából abban a 300 éves időszakban, amit Illig  “Kitalált középkor” című munkájában eltűntnek nyilvánít.

Az ideérkező és letelepedett törzseket a későbbi nyugati krónikák mint népet “hun-cutok”-ként említik. Az évszázadok során a keveredés az un. magyar történelem szerint tovább folytatódik, a kunokkal való együttlovaglást pl. jól példázza “kuncog” (kunokkal kocog) szavunk.

Másféle vélekedések szerint (innen származik hülye szavunk, de ez hujaság..) a magva nép a Huja birodalom uralma alól szabadulván került Kóma-Cutra határvidékre, amikor is a Huja birodalom belebukott a Hetet egy csapásra c. népmesébe és a kövi dinkákkal egyesülvefőve folytatta bódító nyomulását.

A Kárpát medencébe keveredett népek sajátos nyelvezetet használnak, ez az ősi nyelvezet és a vándorlás, majd letelepedés során kapcsolatba került népek nyelveinek keveredése folyamán alakult ki. A nyelvhasználat tekintetében a közelmúltban végzett ásatások során napvilágra került páratlan (egy) lelet feldolgozása nyújthat komoly segítséget. Az ásatások helye, Huja, a heje-huja kultúra történetét a későbbi leletekből írják meg.

A lelet kétségtelenül az idő előtti birodalom egyik tudósától származó kézirat. Ebben a kéziratban feltehetően imák találhatók, melyeket egy Szinon nevű görög szerzetes gyűjtött össze. A Szinon imák című mű a ferdítések elkészülte után akár mint szótár segítheti a nyelvezet elsajátítását.

A nyelvhasználat azon az egyszerű népi megfigyelésen alapszik, mely szerint az írott és beszélt nyelv egyaránt érzékeny az egyes szavak írásmódjának és hangzásának legapróbb változásaira. Vagyis egy-egy/két betű, hang elhagyásával, vagy éppen hozzáadásával más értelmet kaphat a kifejezés. Magasabb fokon a megváltozott értelem újabb asszociációinak használatával új tartalmat adhatunk a mondanivalóhoz. Akkor is, ha semmit sem akarunk mondani, csak (szó)szátyárkodunk.

(* Megszünt

lapozzunk

 

 

Powered by WordPress and Bootstrap4