CéHá

Megleptem magam egy Civil Hírlappal. Ha már a mundér becsületlen. Mi, civilek, jó ha olvassuk egymást. Egysmást.

Közismert, (vagy nem?) hogy a CH a civil társadalom lapja. Az összes többit a civil társadalom csak olvassa, de nem lapja neki. A saját lapjában azonban végre olvashat arról, ami érdekli. Például az agrárjövőről.

Azt mondja a reprezentáns : “Nagyon nagy keserűséggel veszem tudomásul, hogy mérhetetlenül becsapják az embereket. Azt hitetik el, hogy csak óriási területeknek van jogosultsága az EU-ban. Ez hazugság! A két háború között egy család egy holdon meg tudott élni.”

Riporter -esem- (esem a szivit az ilyennek) meg hagyja szó nélkül, francot fogja megharagítani az első hasáb elején, hogy egy holdon, mi?…és volt autója, mosógépe, hűtőszekrénye, gázkazánja, meg mittudomén…Meghogy de bátyám, időzavarban teccik lenni, ez a második és a vietnami háború közti időben volt itten, akkor persze, az egyik a vasgyárban dolgozott, a másik a szövőgyárban, a nagyszülék meg a holdon, ahová hétvége és szabadság lett még beinvesztálva.

“Ma is elég egy hektár egy családnak”, folytatódik a polémia. (figyelsz?…hektár) csak a termékszerkezet rossz, “mindenki egyfélét akar termelni. De miért pont ezeket” tevődik fel az önkérdés, mire az ötödik hasáb vége felé riad fel -esem-…

– Például?

– Hát pisztáciát…vagy földicseresznyét…

Fenébe! Most mondod…!? Amikor már a jövő elkezdődött?!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük