Nemzetállam

Nem hiszem, hogy kongatnunk kellene a vészharangot a nemzetállamok sorsának megpecsételődése miatt. Legalább is kései harangszó lenne, a nemzetállamiság nem ma került “végveszélybe”, már ha egyátalán a tradicionális értelemben gondolunk reá.

A téma sokrétű, leggyakoribb problémája, hogy a fogalmak tekintetében általában nem ugyanarról beszélünk. Abban nagyjából egyetértés van, hogy a globalizáció felelős a tendenciákért, a fenti probléma a globalizáció jelentésének értelmezésében is fenn áll. Fórumtársam(* elég sajátosan terjeszti ki a fogalmat, a betörök-kirabolom-hazamegyek (a török nem annyira) globalizációját a kalandozó magyarok is mívelték de ezek a – mondjuk úgy, egyszerű fizikai szinten végbevitt – törekvéseknek kevés köze van a mai értelemben vett globalizációhoz. Egy kapcsolódási pont azonban mindenképpen van, ez pedig a migráció.

Van egy másik kapcsolódási pont is, a birodalom fogalma. A régi birodalmak és a mai globalizáció között a különbség az, hogy ez utóbi az egész bolygóra kiterjed. Az információ (a felhalmozott tudás) a példátlan technikai fejlődés révén szabadon áramolhat határok felett, befolyásolva a társadalmi, politikai berendezkedéseket, ezt a tudást többé nem sajátíthatják ki, zárhatják határaik mögé a nemzetállamok.

Egyidejüleg a növekedés érdekében liberalizált befektetői tőkeáramlás ís átnyúlik a nemzetállamok feje felett, létrehozva a globális piacot. A kettő együttesen pedig visszacsatol bennünket a migrációhoz, a tőke és munka át meg áthelyezése szükségszerűen a munkaerőt is mozgásba hozza. A folyamatok jogi szabályozhatósága a “Világszervezetek” kialakulásával kikerül a nemzetállamok kompetenciájából, meghaladva a nemzeti kereteket és lehetőségeket és bizonyos értelemben (egyetemes emberi jogok) nemzetek felettivé teszi azt.

A migrációs folyamatok elkerülhetetlen következménye a kultúrális átalakulás, kultúrák keveredése, összeolvadása, ütközése. De miért lenne ez baj ? A kultúrák keveredését példázzák Alexandria temetői is: Kom es-Suqafa római kori katakombáiban a régi egyiptomi túlvilághit ábrázolása jelenik meg a görög szőlőfürt díszítéses szarkofágokkal békés együttesben, a keresztény “kultúra” sem tartotta tiszteletben a határokat.

Amennyiben a társadalmi politikai ideológiákat tekintjük : a (mondjuk) három fő irányzat- (liberalizmus-szociáldemokrativizmus-konzervatizmus) alig eltérő tartalmúak, igazából csak a hangsúlyok változnak, az összetevők egyike sem hagyható figyelmen kívül.

Lehet játszadozni. Melyiket hanyagoljuk? Liberalizmus: egyén-piac-közösség Szociáldemokrácia: egyén-szolidaritás-közösség, Konzervativizmus: egyén-tradíció-közösség.

De térjünk vissza a migrációra. Lehet nemzetállamként viselkedni, és beleavatkozni a vándorlási folyamatba. Csak egyre problémásabb. A demokrácia, az egyetemes emberi jogok elfogadásával, tiszteletben tartásával a kéz meg van kötve. És nemzetállamként viselkedni kényes probléma, gondoljunk csak a nemrég-múlt etnikai tisztogatásaira. A migráció pedig megállíthatatlan. A gazdasági globalizációnak ebben tevékeny szerepe van, a profitorientáltság sajnálatosan (főleg az un. harmadik világban) szélsőséghez szegénységhez vezet, a nyomor (érdekes de érthető módon) pedig növeli a népességet. Tegyük még hozzá a szellemi (fundamentalista vallási) nyomort, kész katasztrófa !

Miért ne kongassuk a vészharangot ? Talán mert felnőttek vagyunk.(?) Mert bíznunk kell abban, hogy a (modern) nemzetállam megtalálja cselekvési terét és helyét a folyamatokban, át tudja értékelni szerepét és lehetőségeit a nemzeti identitások és elsősorban kultúrális sajátosságok megőrzése érdekében. De nem úgy, ahogy jelenleg pártjain teszik, szólamokkal, programcímekkel, hanem a nemzeti sajátosságok az egyetemes kultúrába integrálásának elkötelezett szándékával, és az azonos értékek befogadásával.

(* Hozzászólás:mo.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük