Kvázimessiás

Négy éve, a Fidesz XIV. kongreszszusán az elnök arról beszélt, „nekünk a jót kell győzelemre segítenünk, mert a jónak csak ott van élettere, ahol a gonosznak nincs”. Afelől pedig nem hagyott kétséget, ki a bal kéz felől való.

Kiderült az is, „ha a Jóisten liberális volna, akkor ma nem tíz parancsolatunk, hanem tíz javaslatunk lenne”. A 2002-es első fordulós vereség után a TF-en a polgároknak köszöni a hitet, reményt, szeretetet, a Kossuth téren pedig arra figyelmeztet: „Mindig lehetnek olyanok, kik gyűlölnek, de csak akkor győzhetnek, ha Te is gyűlölöd őket. Ezért mi hiszünk a szeretet és az összefogás erejében.”

A Millenárison már ellenzékiként nyugtat: „A magot elvetettük, a palántákat kiültettük, ma már erősödőben vannak, és termőre fognak fordulni. Nem fogjuk engedni ellenzékben, hogy a virágba borult fákat bárki is kivágja.” Menjetek, csináljátok!

Aztán beerősít. Clevelandi magyarok előtt ecseteli népünk szenvedéstörténetét, de vész nincs, hiszen „ami ránézésre diaszpórának tűnik, valójában világmagyarság, egy készülődő világnemzet ígérete”. És: „Tudjuk jól, hogy mit mondott az evangéliumban a Mester a tanítványoknak: ha ketten vagy hárman összejöttök a nevemben, én ott leszek veletek. Valahogy így van ez a hazával is: ahol magyarok ketten-hárman összejönnek, mindjárt ott érződik az egész Magyarország, minden színével, minden ízével és minden erejével.”

Csúcson aztán az EP-kampányban járt a hitszónok, Jézus misszióra küldött tanítványaihoz intézett szavaival is biztat: „Én is veletek leszek majd. Itt a feladat, ideje mozdulni. Menjetek, csináljátok! Ismeritek az örök tanácsot, legyetek okosak és szelídek! Tartsátok észben: a szabadság és a biztonság különös dolog! Mindkettőre igaz, hogy minél több felé osztjuk, annál több jut belőle mindenkinek. Osszuk hát, osszátok hát minél több felé, hadd jusson belőle mindenkinek!”

Később, a ponyváról zúduló „égi áldással” (Heti Válasz) megkoronázott műegyetemi gyűlésen árnyalja is a szolgálat szabályait: „Legyenek ügyesek, legyenek szelídek, mint a galambok, ha kell, legyenek ravaszak, mint a kígyó.” A hívek pedig értik az igét. Országjárások során áhítattal figyelik, csókolják ruhája szegélyét, csak a pálmaág hiányzik, a vallomás nem: „Rám lehet számítani, ha jól megy, ha rosszul. Ha a mellkasomon taposnak, akkor is elvégzem a munkám.”

És valóban. 2005-re új küldetés jutott, „magyar emberhez méltó életet teremteni”. Merthogy kettő előtte is akadt. 1956-ban az: „Mindent, amit lehet, a forradalom emlékéből és a polgári hagyományból átmentés céljából egy nagy hajóra” fel kellett rakni, hogy amikor itt az özönvíz, kimenjenek vele a nyílt vízre, és hajózzanak, „hátha egyszer majd ki lehet kötni és partra lehet szállni”. Meg is tették, rendszert váltottak, mondja az elnök. Ám ez kevés, most a jó győzelmét kell elősegíteni, „a bábeli zűrzavarban”.

Még szerencse, hogy kéznél a zsinórmérték: „Ha felszámoljuk az embereket átölelő koncentrikus köröket (értsd nemzet, család, vallás), és ha kitagadjuk a köröket átjáró Teremtőerőt, csupán emberatomkupacot kapunk, nem béklyóitól megszabadított, boldog világtársadalmat. Hiszen a rossz magyar még nem jó világpolgár. Amikor az emberi közösség legalapvetőbb egysége, a férfi-nő kapcsolat szakad szét, akkor még emberi halmazokról sem értekezhetünk, hiszen az emberi lét gyökereinél vágjuk ki a fát.”

Ez már a mikolai út. Nemsokára a tanítványok is hintik a magvakat. Schmitt Pál a kettős népszavazás kapcsán szól, hogy „a miniszterelnök egy tál lencséért elárulta a 15 milliós magyarságot, amikor anyagi kérdést csinált a kettős állampolgárságból”. A gaz Jákob. Jézus vagy Barabás? Eperjes címlapon imádkozik a jobbért, Császár Angela pedig állítja, a választásokon valójában Jézus vagy Barabás mellett voksolunk.

Ilyen megvilágításban érthető, hogy miután „az MSZP újabb brutális támadást indított Orbán Viktor ellen”, imaláncot kezdeményeznek a hívek. A balra voksoló pedig nem számíthat sok jóra a végítéletkor, sőt már itt a földön sem. Föloldozásban ne reménykedjék, legalábbis a Szent Anna- plébánián nem. Kovács Gyuláné példájából tudjuk ezt, aki meggyónta, a templomi politizálás miatt néhány hónapig kerülte a miséket. „Akkor maga is hazaáruló” – hangzott a papi válasz. Kisebb politikai vihar keveredett a fülkében, érintve Gyurcsány válásait és a jobb balkézről született gyerekeit, majd elmaradt a feloldozás.

„Nem egyedüli eset – állítja Buda Péter valláspolitikai elemző. – Hasonlók miatt tendencia, hogy a hívek elpártolnak az egyháztól és a jobboldaltól.” A kettejük között kötött, Orbán által stratégiainak nevezett szövetség – mivel a Fidesz és a magát a katolikus egyház lándzsahegyének tekintő KDNP kormányváltásra készült – Buda szerint alkotmányellenes. Sérti az állam világnézeti semlegességét, a felekezeti egyenlőséget és az állam és az egyház elkülönülésének elvét. „Politikai erő szakmapolitikai, például abortusz kérdésében mérlegelhet keresztény megfontolásokat is, mindaddig, míg azt nem teszi kötelezővé, és nem sérti mások világnézeti meggyőződését.” Ugyanakkor a kapcsolat mindkét fél számára előnyös. A Fidesz számít a nagy testvér mozgósító erejére, szavazatokat vár, az egyház pedig a közéletre való befolyását erősítené ily módon.

„Nemzetközi jelenség a vallási fundamentalizmus megerősödése – folytatja Buda. – Erre a katolikus egyház azért alkalmasabb, mert központosított, tanításai kidolgozottak, hierarchikusak. XVI. Benedek pápa elképzeléseinek is megfelel, hogy a politikai rend szakrális tekintélytől nyerje a legitimitációját.” A szövetségkötés elősegíti ezt a célt. Ugyanakkor a fundamentalizmus veszélyeket is rejt. Az elemző állítja, ha az egyik csoport elfogadja, sőt igényli az egyház legitimációját, a másik, a szekuláris állam a sátán megtestesítőjévé válik, amely értéktelen, mert világnézetileg semleges, erkölcsi kérdésekben nem foglal állást. „Viszont ha az egyház is politizál, a politika szabályai vonatkoznak rá, kritizálható lesz. És ezt nem lehet azzal visszaverni, hogy egyházellenes, aki mondja.”

Próbatételek. Buda állítja, a polgárosodás nagy képviselőire szívesen hivatkozó párt észrevehetné, hogy példaképei – mind vallásos emberek – épp a lelkiismereti szabadság jegyében az egyház autonómiája és az állam világnézeti semlegessége mellett tették le a voksot. Ám Orbán próbálkozik. Ha politikusként verhető, politikája vitatható, kvázimessiásra vált, aki tévedhetetlen, támadhatatlan. Április kilencedikei vereségüket is azzal magyarázta: „Magunkfajta nemzeti, polgári, keresztény értékrendet valló emberek hozzászoktak ahhoz, hogy az életük mindig egy-egy újabb próbatétel. Jöhetnének ugyan ezek kicsit ritkábban, de ezeket nem mi válogatjuk ki, a győzelemhez nekünk mindenki másnál többet kell dolgozni, mindenki másnál több próbatételt kell kiállni.” Árvízi példázat. Donáth László evangélikus lelkész, szocialista országgyűlési képviselőjelölt örül, ha bárki politikus a Bibliát idézi. „A baj az, hogy Orbán Viktor beszédeiben a szentírási parafrázisok pusztán stiláris díszítőelemek, és politikájának isteni ihletettségét hivatottak alátámasztani. Nem vigasztalásul szólnak, visszaélnek a Bibliával. Szomorú, hogy a gondolkodásában zsidó-keresztény vallási alapokra építő Bibó szellemiségében nevelkedett Orbánnál az Írás merő verbaliás.” Donáth szerint azonban a közönség megbocsátó. A többség nem ismeri fel az idézeteket, aki pedig igen, tolerálja használatukat.

Főképp a Hír TV-s tábor. Itt a műsorvezető maga is a keresztényi megbocsátásra hivatkozva (van is mit, akár hetvenhétszer is) hívja koalícióra Dávid Ibolyát. Majd Orbán, aki a harc közepette fel is áldozza magát, árvizet jósol: „A Jóisten csak olyasmivel próbálja meg az embert, amire van esélye, hogy kibírja. Ezért nem próbálta meg szerintem a szocialistákat árvízzel az elmúlt négy esztendő, és úgy látom, hogy bennünket meg ezért próbált meg, és úgy tűnik, hogy az igazi nagy tiszai árt, már hogyha a választópolgárok is így döntenek, ezt mindig előre kell bocsátanom, akkor valószínűleg ismét nekünk kell majd kezelni.”

És utána a vízözön.

Krug Emilia irása -2006.04.

One Response to Kvázimessiás

  1. admin szerint:

    Szent Orbán. “A középkori hagyomány szerint Ő rendelte el, hogy a mise áldozati kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, vagy szőlőfürttel szokták ábrázolni. Részben ezért is választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Az Orbán napja (május 25.) körül hűvösre forduló idő az épp virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni. Az országban a szőlőhegyeken sok helyen találkozhatunkszobrával, de templomot és kápolnát is szenteltek tiszteletére. Ha Orbán megvédte a termést a fagytól, borral vendégelték meg a gazdák a szobrot. Ha fagykáruk lett kikapott a szobor, megvesszőzték, sőt le is köpték. “

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Question   Razz  Sad   Evil  Exclaim  Smile  Redface  Biggrin  Surprised  Eek   Confused   Cool  LOL   Mad   Twisted  Rolleyes   Wink  Idea  Arrow  Neutral  Cry   Mr. Green