Fejére szól

Ki szót emel. Vagyis, inkább ejt, úgy mint hozzászóló, valamely blogger vagy fórum oldalon.

No, nem mindenki, csak aki gyaláz. Hol írva gyaláz aki él, a király nem alhatik – hogy némi irodalmiságot is prezentáljak időnként.

Arról lenne szó, hogy “a honlapján kommentek közzétételét lehetővé tevő tartalomszolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította.

Ahogyan nyilván legtöbb laptársam is, magam sem mélyedtem a részletekbe. És vannak részletek, ráadásul olyanok, melyek objektív meghatározása szubjektív, de legalább is – sőt leginkább – valamiféle közmegegyezés alapján történik. A ki, mikor, kit, hogyan sért problemára gondolok.

Itt van például polyvinyl, aki mélységes tisztánlátással sommázta a verdiktet: “Újabb csapás a hisztero-komcsiknak?” – bár a kérdőjel némi bizonytalanságot sugall. Ha mostan azt válaszoljuk, hogy na, idefigyelj te baromarcú, akkor teljes a kétség, megsértjük-e, és ha igen, melyik minőségében, hisz fogalmunk sincs, hogy a zillető acetát vagy klorid.

Mondjuk a becsületsértésbe gázolás más eset. Ez ugye inkább közszereplőket érintő kategória. És az alapvető kérdés az, lehet-e becsületben sérteni azt, akinek ilyenje nyilvánvalóan nincsen, vagy ha van, akkor az nem azonos a miénkkel. Vajjon mihez kezdene egy ellenkeresettel, amely arra épülne, hogy nyilatkozata alkamával hülyének nézett, gondolt, vélelmezett egy más erkölcsi platformon álló perközösséget?

Hogy az erkölcsről magáról már szó sem essék. Az igazságról meg pláne. Ezek mára kétharmaddal felülírható, tartalmuk vesztett gumikategóriák, a hatalmi-jog kénye-kedvének kitéve.

Nem is gondolom tovább ragozni. Ahogyan az utolsó mohikán, Legnagyobb Agyar, annakidején oly találón megfogalmazta: Egy országnak olyan Alkotmánybírósámánsága van, amilyet megérdemel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük