Noha „Nem vagyunk kereskedőnek való emberek” – mondja Nagyernyei-Kullman Gyula – a magyar termékek népszerűsítését és egy Makovecz-stílusban épült „magyar bevásárlóközpont” megépítését azonban továbbra is napirenden tartjuk,…

Mi csak az elsőt szeretnénk megépíteni, de az lenne a legjobb, ha minden városban lenne egy ilyen, ami lehet, hogy picit drágább, mint a Tesco, de sokkal jobb minőségű” – magyarázza, hozzátéve, ő még egy kápolnát is elhelyezne a magyar bevásárlóközpontba, ahova vásárlás után betérhetnek az odalátogatók.”

Az csak jó, ha kereskedőnek nem való emberek bevásárló központot álmodnak. Elsősorban Makovecznek. Ez persze csak rosszmáj, my opinion. Amióta csak a Tes’óba járok macskakajáért, mindig éreztem, hogy valami hiányzik. Azután átszoktam a Lidi nénémhez mert azt hittem a pénz. De nem. Kérdeztem kezelő orvosomat, agykurkászomat, mi lehet, de leragadtuk a méhen belüli szexunyálós emlékeim boncolgatásánál, az orgaznimusig nem jutottunk el. Pedig ez az. A Lidi nem elég orgazmikus. Mondtam is ezt a Bélának is, aki már Tengizt is megjárta az átkosban, azóta is turáni átkokat szór úton-útfélen.

Organikus – mondta Béla – nem elég organikus.

Vagy úgy.

Akkor tudom már milyen lesz a bevásárló központ. Szervesen fog kinőni valahonnan, észre sem vesszük. Olyan harmonikusan simul elő környezetéből, mint egy jurta a mongol sztyeppéből.

És a nagy jurtán belül lesz egy kis jurta, hogy amikor jurtányi erőm sincs a macskakaja kereséstől (mert ronda dög nem ismeri a nemzeti színeket, csak az orra után zabál) hát csak bétolom a bevásárló kocsit a kisjurtába, és fohászkodom egyet csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja, csak csendben, csak halkan….Bastet-hez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük