Istenek ivadékai

Egy salátává olvasott, vagy csak szétesett könyv kerül elő valami dobozból.Valahol ez áll benne.

“Hét óra felé megjelent a hivatalnok(…) \”good evening\” -gel köszönt. Ettől keleti szószátyárság vett erőt rajtam, hosszasan magyaráztam, hogy abszolút megbízható kocsira és feltétlenül angolul beszélő vezetőre van szükségem.(…) Eszembe jutott egy korábbi “vezető”(…) és megkértem a hivatalnokot, hogy olyan vezetőt adjon, ki beszél angolul vagy németül, franciául, olaszul, spanyolul vagy hollandul.(…)

Reggel hét óra harminc. Az araboknál szokásos késéssel bukkan fel a legénység a hotel előtt, a sofőr görbe tőrrel, a vezető nyakkendőben. Három kísérleti mondat után láttam, hogy a büszke vezető nemcsak angolul nem tud, de az arabon kívül egyetlen nyelven sem ért egyetlen hangot sem. Egy kartont tartott a kezében, amelyre kérdések voltak írva angolul: “Hogy érzi magát?”, “Hová akar menni?”, “Éhes ön?”…Elindultunk.” (*)

Miért támad az az érzésem, hogy így botorkálunk mi is Európában. Húsz évvel a rendszerváltás után nagyjából itt tartunk,(**) vagy újra IDE tartunk (vissza). Vagy ez lenne a harmadik út?

A régi vicc is eszembe jut, az egyszeri pásztor, akit a turista fenti nyelveken kérdez a kilenclyuku hollétéről. És amikor a fia megrója, hogy ez az ember hat nyelven beszélt, maga meg egyet se tud…azt mondja: No és?..oszt mire ment vele…!?

(* E.v.Daniken: Istenek ivadékai vagyunk.)

(** Itt és most magamat is súlyosan beleértve)

 

You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a Reply

Powered by WordPress and Bootstrap4