Maffiaállam

“Ma Magyarországon posztkommunista maffiaállam van. E kifejezésben a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, a maffiaállam pedig a működésének természetét határozza meg.

Magyarország esetében tehát nem pusztán torzult, csonkolt vagy deficites demokráciáról van szó, hiszen az még mindig demokrácia volna, ha korlátozott is. Ez a rendszer azonban, amelyet maffiaállamként jellemezhetünk, nem fér bele a demokrácia és a diktatúra viszonyát tárgyaló hagyományos értelmezési keretbe. Ezt az új minőséget, határozott rendszerspecifikumokkal, egy újfajta magyarázó keretben lehet csak értelmezni.

A „nemzeti együttműködés rendszere” nem más, mint a Fideszben megvalósult vazallusi rendszer erőszakos kiterjesztése a társadalom egészére…míg a klasszikus maffia szervezett alvilágként a közvetlen erőszak eszközével kényszerít saját érdekkörébe javakat, vagyonokat, gazdasági szereplőket, addig ezt a magyar polip a politikai hatalom megszerzésével és kisajátításával, a Fidesz igényeire és vazallusaira szabott parlamenti törvényhozásával, az ügyészséggel, az adóhivatallal, a rendőrséggel, a titkosszolgálattal együttműködve éri el. Az alkotmányos puccsot követően, jogszabályokkal teremtik meg a feltételeket az erőszakos elitcseréhez, a vazallusi rendszer „törvényes” kiépítéséhez, privatizálható állami vagyonok hiányában új államosításhoz, részben a nemzeti szabadságharccal megideologizálva a külföldiek kiszorításához, részben a vazallusi körön kívüli magánvagyonok lerablásához, s a szükséges hatalmi rendszer kiépítéséhez.” (Galamus)

Aztat mondja a soros ellenzék rettenthetetlen Vezére: „Én az alkotmányosság és a demokrácia keretein belüli megoldásokat keresem még most, amikor Magyarországon egyébként már nincsen demokrácia. Szerintem egy demokrácia nélküli többpártrendszer van ma Magyarországon”  (Orbán V. 2007.03.)

Ami engem illet Vezérileg “rendes nevem is van, nemcsak az amit önök  ismernek, ez az alázatot nélkülöző Viktor…keresztlevelemben a Mihály név is szerepel. Ez nem is olyan rossz kombináció ha belegondolok”- Mire Balogh Zoltán a Győztes Mihály Arkangyalra emlékeztette a jelenévőket, köztük a rezzenéstelen arccal ülő kaposvári püspököt.

Orbán megvallja, hogy az “isten dicsőségére és az emberek javára végzi munkáját, építi az országot. Amit le tudok fordítani a szakmánk nyelvére is, ami úgy hangzik, hogy nekem az országot kell építenem, kis o-val, az országot – ami a magyar nemzet e világi országa –, és nagy O-val is, az országot, Isten országát, és ez a magasabb rendű célja és értelme annak, amit teszek.” (Magyar B.)

Mit is tehetnénk hozzá?

“Mi az utolsó, a végső korlátja a hatalomnak…az istenfélelem. Lesz egy pillanat, amikor az embernek mindenért meg kell fizetnie.” Hiszi e, hiheti-e egy politikus hogy nem jön el ez a pillanat?

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük