Flugos futam

“Mai gondolatfutamunk két címszereplője…két ellentétes alkatú férfi a lényeget illetően viszont nagyon is hasonló…Mindketten kések és ármányok között teljesítették vezetői küldetésüket. Mindketten igyekeztek a mély humanizmus szellemében eljárni. Kerülték az erőszakot.”

Még mielőtt elárulnám, ki eme két derék, ámde ellentétes, mégis oly hasonló férfiú, elmenék és megnézem, ugyan ki lenne a párhuzamszorító, az ő végtelen bölcsességében. Mit ad Isten, tanárember és újságíró. Ez utóbbi foglalatosság értékéből szemernyit sem von le, hogy a bukott libsik és komcsik a jobbik netet meg a barrikádot nem tartják szalonképes médiának, ám van itt veretesebb is, (mer’ Isten nem ver bottal…) – ha az ember gondol(a) egyet, ott is olvasgathat nyirijánosul.

Na, szóval Szent István és Herr Adenauer lenne a humanizmus eme két nagy példaképe, kézben a kés és a vállhoz a váll.

Szent István úgy kerül egy csapatba (Adenauerrel ) továbbá  Danteval, Erasmussal, Dürerrel, Morussal, Goethevel, Russellel, Schweitzerrel, Einsteinnel, Sartreal, hogy annyira megelőzte korát, hogy csak na, bár a vélemények megoszlanak a római keresztény vallás tűzzel vassal történő kötelezővé tételének humanisztikus voltáról.

Francesco Guicciardini olasz történetíró 1529-ben a következőket írta erről a problémáról: „Senkiben sem kelt nagyobb idegenkedést, mint bennem a papok becsvágya, kapzsisága és kicsapongása, azért is, mert ezeknek a bűnöknek a mindegyike gyűlöletes, de azért is, mert egyikük is vagy valamennyiük is kevéssé illik egy olyan emberhez, aki azt vallja magáról, hogy Istentől különösen függő rendhez tartoznak, leginkább pedig azért, mert ezek a bűnök egymással annyira ellentétesek, hogy együtt csak egészen különös egyénekben fordulnak elő. „ (Wikipedia)

Párhuzamszorítónk ilyesfajta különös egyén lehet, noha tán szoros értelemben véve nem rendtag. Nagyvonalúan eltekint a humanizmus azon alapeszméjétől, hogy „a  humanizmus azonban az embert eredendően jónak látta, ami eltért a kereszténység eredendő bűnről és annak megváltásáról szóló tanaitól”…és így folytatja az ő keresztényi szellemében:

„Ezért történelmi szükségszerűség, hogy a teljes magyar társadalom bűnhődjön… választók értsék meg: a 2002 óta elkövetett állambűnökért a teljes magyar társadalom is felelős… Ezért történelmi szükségszerűség, hogy a teljes magyar társadalom bűnhődjön…Közös bűn, közös felelősség, közösen kell viselni a jóvátétel terheit.”

Hát ennyit a gondola(t)futamról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük