Szalmaház

“Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Lázár János kancelláriaminiszterrel is egyeztettem a tervről, és mindketten tárgyalási alapnak tekintették az ötletet”..

Szóla eként a pispek arról, hogy a legszegényebbekkel kézimunkát igénylő növényeket termesztetnének az államtól bérelt földeken. És favázas, agyaggal tapasztott szalmabála házakban lakhatnának a legszegényebbek rászorulók, Beerta elgondolni őeszetlensége őfelszenteltsége.

-Az jó, révül rá a Béla a bálaházra, azokba akár több jobbágy jobb ágy fér, és ilyen árvizes időkben meg csak kidobják a horgonyt, és tovább kapálnak a víz alatt… – de még kávé előtt van és ilyenkor még a pispeknél kávénál is sötétebb.

De azért, az nem véletlen, hogy Béla is a szalmaházra izgul rá. Foglalkozási ártalom. Annak idején, amikor a hazai könnyűszerkezetes építés kezdett elterjedni, a legnagyobb akadályt az építőipar technológiai fegyelmének hiánya jelentette. Nem untatnánk a nagyérdeműt szakmai részletekkel, internet-szerte tömérdek leírás található a bálaház építésről.

Amennyiben nem holmi „sarazásról” avagy családi ökoheccről, hanem mai értelemben vett funkcionális HÁZról beszélünk, vegyük figyelembe, hogy határoló falazatban a szalma, mint olyan, nagyjából a falazatot és hőszigetelést váltja ki. Egy szerkezetkész épületben a határoló falazat+hőszigetelési költség aránya a teljes költségre vetítve kb. 7-8 százalék. Ahhoz, hogy lakóház legyen, kreatív, célorientált, kemény szakipari munkák sorát kell elképzelni. És még egy szót sem ejtettünk a hazai építésügyi jogszabályok morbid kívánságairól.

“Az éhező embernek ne enni adj, hanem tanítsd meg halat fogni” bölcs tanács csak akkor ér valamit, ha van hal, és nem tilos halászni.

You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a Reply

Powered by WordPress and Bootstrap4