Nem mindenki hercegnője

– Kötsz bele az élő fába, vasárnap reggel…nyomott éjjel az epeda..?

– Te vagy a nyomott…nem érted?…az a bajom, hogy nem értem, mi végre kell imádni egy hercig nőt…

– Miért ne?…nem a “tárgy” a lényeg, imádni kell, ennyi az egész…

Nemrég olvastam valahol, hogy az ókori kínai társadalomban négy alapvető osztály létezett. A hierarchia tetején az írástudók álltak, azután a földművesek, megelőzve a kézműveseket és kereskedőket. Ez utóbbiról azt tartották, hogy azért az “utolsók”, mert nem állítanak elő javakat, csak “használják” azokat.

– Ezért imádni fognak az MLM-esek, meg a többi…

Nem tudom, a hercig nők hogyan álltak írástudás dolgában, de ez a felosztás szempontjából lényegében érdektelen is volt. Az első osztály helyzete örökletes, a hatalom birtoklásában mindig is élen jártak az írástudók. Ám az figyelemre méltó írástudásra vall, hogy másodikként azt a népséget emelték maguk alá, amely enni adott nekik, és ily módon lehetővé tette számukra az egyéb javakhoz való hozzáférést is. A földművesek valaha megbecsült osztálya mára szinte az érinthetetlenek kasztjává “züllött”, a munkásokkal egyetemben.

– De majd jön álSzent Krisztina a kaszások élén… – Te má’ reggeliztél? barackpályinkát..mi?

A kínaiak mintha felismerték volna, hogy túl sokan vannak ahhoz, hogy éhen haljanak. Mostanára ez az érzés lankadni látszik az intenzív rablógazdálkodás következtében. Legtöbbünknek – erre nyugaton – nem kell aggódnunk a másnapi betevő miatt. Ha meg mégis, előbb utóbb jön egy hercig nő, hercegivel vagy anélkül, kiállít egy csekket az adónkból, megsimogatja a fejecskénket, azután eldobja a kesztyűt.

– Gyere, igyá\’ egy kupicával…itt a bögre… – mi marad nekünk, ha már hercig nő se…

Az igazi szocializmus…mint utó pia…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük